Hálátlan a kérdés, mert lehetőleg mindkettőt szeretnénk, méghozzá a lehető legolcsóbban. Ám ez általában csak ábránd, hiszen nem várhatjuk el, hogy egy húsz éves autó százezer kilométerrel és makulátlan külső-belső-motorikus állapotban az ölünkbe hulljon. Még drágán sem, nemhogy olcsón. Nem titok, hogy a magyar használtautó-piac egyik legnagyobb sumáksága még mindig a kilométeróra visszatekerése. Cikkünkben természetesen egy percig sem védenénk a csalókat, viszont megvan az oka annak, amiért ezekhez a trükközésekhez folyamodnak az eladók.
Ismerős lehet a helyzet - főleg amikor épp az autóvásárlás izgalmas, de egyben megterhelő időszakát éljük - hogy találunk egy szép járgányt, amely nem csak mutatós, de motorikusan is egyben van. Azonban hirtelen sápadni kezdünk, amikor meglátjuk, mennyit futott. Hiába halljuk úton-útfélen, hogy bizonyos erőforrások a Föld-Hold távolságot is megteszik bármilyen probléma nélkül, mégis elsőre talán riasztó lehet a megtett kilométerek száma. Azonban, ahogy a mondás szól: ne kilométert, vagy kort, hanem inkább állapotot vegyünk. Az örök érvényű igazság ellenére mégis sokan inkább a hamis hirdetések illúzióiba ringatják magukat, amikor is egy viszonylag leharcolt külsővel/belsővel rendelkező autót úgy hirdetnek, mint amelyik csak éppen pár ezer kilométert ment, természetesen csakis száraz időben, és egy 90 éves, korábbi F1-es tesztpilóta használta ötödik autóként. Persze ezzel direkt módon kissé túldramatizáltuk a helyzetet, de tény, hogy sokkal inkább érdemes megvenni egy többet futott, ám mégis gondozott, nagy becsben tartott járgányt, mint egy irreálisan visszatekertet, amiről csak az ég tudja, hogy hány százezret tettek már bele az évek során.
Itt jön az a pont, ahol kifejtenénk a kilométeróra-tekerés iparágának létjogosultságát. Nem egy, és nem is kettő autóvásárló gondolja azt, hogy egy háromszázezret futott autónak már nem lehet sok hátra az életéből. Ez azonban korántsem biztos, hiszen egy sok kilométeres járművet, ami egyébként esztétikailag sincs leharcolva, vélhetően rendben tartottak. Nem feltétlenül számít, mit mutat az óra, ha az egyébként ajánlott csereperiódusokat betartották, példának okáért nem húszezrenként cseréltek olajat és százezrenként a vezérműszíjat. Sőt, mi több, ha bevallottan sokat futott az autó, valószínűleg igyekeztek ezeket a dolgokat rendben tartani, hiszen feleannyit sem bírt volna, ha elhanyagolják. De ezektől függetlenül az egyszeri autóvásárló a kopott kárpitot és a felismerhetetlenségig szétrepedezett kormányt látva is elhiszi (vagy legalábbis el akarja hinni), hogy kiszemeltje valóban 107.000 kilométerrel ezelőtt gurult ki a szalonból.
Éppen ezért még mindig, 2016-ben is hatalmas divatja van annak, hogy nem 10-20 ezer, hanem akár 150.000 kilométert is simán „letagadnak” a simlisebb eladók. Ennek két fő oka van: az egyik, hogy jóval többet kérhetnek érte, másrészt a vásárló is megnyugodhat, hogy jó boltot csinált a „keveset” futott autójával.
Ha azt nézzük, a lebukás esélye csekély, főleg a hivatalos szervizkönyv nélküli autóknál bevett szokás, hogy tekergetnek, bár a könyvet is könnyedén hamisíthatják. Mielőtt azt hinnénk, hogy ezt csak az idősödő autóknál csinálják, gyorsan gondoljunk bele abba, hogy egy 5-6 éves járműbe is bőven beletehetnek 200.000 kilométert, főleg, ha céges volt, vagy egyszerűen csak minden hétvégén megtették vele a Szeged-Bécs távolságot.
Ennek a tartalomnak több oldalt is szentelünk a hamarosan elkészülő könyvünkben! Szeretnél erről bővebben olvasni? Az autókról általunk megszerzett tudást és tapasztalatot egy könyvben szeretnénk átadni. Ez lesz az Autósbiblia. A blog tered ad majd annak, hogy megismerjétek a szerzőket, belelássatok abba, hogy miről szól (majd) a könyv. Már a blogbejegyzésekből is sokat tanulhattok. Kövessetek minket
